Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sokszor érzed magad kedvetlennek, fáradtnak? Sok stressz ér? Főként kész, félkész (gyors) ételekből áll az étrended, vagy enni sincs időd? Napjaid nagy részét az íróasztalnál vagy a kanapén ülve töltöd a friss levegő helyett? Túl kevés időt szánsz a sportra és mozgásra?

Ugye sok az "IGEN"? Valószínűsíthető, hogy szervezeted túlsavasodott. A természetes sav-bázis egyensúly megbomlott és szervezetünk tiltakozik, a káros savak pedig letargikussá tesznek minket. A szervezet lúgosítása segít neked.

A túlzott savmennyiség jellemző jelei:
stresszre való hajlam, idegesség, teljesítménycsökkenés, fáradtság, koncentrálóképesség hiánya, kedvetlenség, kimerültség, betegségekre, elhízásra való hajlam.

Az alábbi következményeket érzed már?


A szervezet túlsavasodásával összefüggő jellemző panaszok (sav-bázis egyensúly felborult):

- fejfájásra vagy migrénre való hajlam
- depresszió (gyakori rossz kedv, negatív gondolatok, érzések)
- izomfeszültségre és ízületi fájdalomra való hajlam
- bőrirritáció, bőrproblémák, narancsbőr, pattanás
- haj és körmök elváltozása
- gyomorégés, túlzott étvágy vagy a másik étvágytalanság a másik véglet
- allergiára való hajlam
- zsírlerakódás, elhízás

Szervezetünk belső harmóniájának előfeltétele a kiegyensúlyozott sav-bázis egyensúly. Ha a savak és bázisok közötti arány nem megfelelő, akkor anyagcserénk sem működik megfelelően és nem érezzük jól magunkat.

 

Hogyan alakul ki a túlsavasodás?

 

A túlsavasodás okai gyakran a mindennapi életben keresendők; napjaink átlagemberének életformája óhatatlanul savas irányba tolja a szervezet kémhatását, elsősőrban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhetően.Mindennapi táplálkozásunk során általában kevés figyelmet fordítunk az olyan bázikus hatású táplálékokra, mint a gyümölcsök és a zöldségek.

Étrendünket a zsírt, finomított lisztet, sót és cukrokat tartalmazó ételek uralják. Az alkohol, a cigaretta és a kávé is a klasszikus "savkeltők" közé tartoznak. Sav-bázis háztartásunk egyensúlya akkor is könnyen felborul, ha stresszes és rohanó életet élünk. Ráadásul túl gyakran maradunk a kényelmes karosszékben ahelyett, hogy erőt vennénk magunkon és sétálni indulnánk a fris levegőre.

A bázikus vitálanyagok elégséges pótlása tehermentesíti a sav-bázis háztartást, ezáltal pedig elősegíti a gyógyulást. A "Zöld lötty" segít ebben >> (később is megnézheted) Ez a lúgosító folyadék segíti a szervezet lúgosító közeg létrehozását.

A szöveti pH egyensúly (sav-bázis) és a daganatok közötti összefüggés

 

A vér normális pH-értéke 7, 35 és 7, 45 között mozog. Leggyakrabban az elsavasodás veszélyeiről szoktunk hallani, amit a 7, 35-től alacsonyabb tartomány jelöl.

Nem kell feltétlenül lakmuszpapír, vagy orvosi vizsgálat ahhoz, hogy felismerjük magunkon a savasodást!

Vegyük alaposan szemügyre bőrünket! Ha azt látjuk, hogy cellulitiszre hajlamos, (narancsbőr, más néven cellulitisz a bőr alatt lerakódó zsír. A felhalmozódott zsír gátolja a bőralatti szövetek vér és oxigén ellátását, ezért szaporodik a salakanyagok mennyisége) durvák a pórusaink, mitesszereink és hasonló bőrproblémáink vannak, vagy arcbőrünk árnyalata az "enyhén rózsástól" jóval eltér, szinte biztosak lehetünk abban, hogy szervezetünk sav-bázis egyensúlya eltolódott a savas állapot felé. A korábban tárgyalt negatív tünetek (zsírlerakódás, kóros soványság, betegségek különböző formája a reumatikus rendellenességek, a cukorbetegség, a vese és a gyomor- és bélrendszer betegségei) is igazolják testünk elsavasodását.

A savas kémhatás veszélyei

Ha a savszint túl magas, testünk már nem képes a savfelesleg tökéletes kiválasztására. Ezért kénytelen elraktározni a szövetekben (ezt hívják autotoxikációnak vagy önmérgezésnek), vagy semlegesíti őket (pufferolás). Az utóbbit viszont csak úgy tudja végrehajtani, ha az ehhez szükséges ásványi anyagokat a különféle szervekből, csontokból kiválasztja. Csak gondoljunk bele, milyen következményekkel jár, ha ez hosszú távon így marad.

A sav hatására a vér összesűrűsödik, ezért a vérkeringés lomhává válik, kiváltképp ott, ahol a savak felhalmozódtak. Ennek hatására bizonyos szervek nem tudnak teljes kapacitással működni, ezért mind több jele tapasztalható az öregedésnek. Így a betegségek is egyre gyakoribbá vállnak, akár már egész fiatalon.

 

Sav-bázis egyensúly felbomlásának hatásai

Ha a sejten kívüli folyadékok, elsősorban a vér savassá válik, vezető tünetté válik az állandó fáradtság és letörtség, illetve könnyebben elkapjuk a náthát és más betegségeket. Ha a savasság még jobban erősödik, különféle fájdalmakat, például erős fejfájást, mellkasi, esetleg izom fájdalmat vagy gyomorfájást észlelünk.

A szervezetnek semlegesítenie kell a bekerült savas elemeket, és ehhez lúgos, más szóval bázikus tartalékait kell felhasználnia - főleg kalciumot, magnéziumot, káliumot, cinket és nátriumot -, amiket a csontokból, a fogakból, a porcokból és az izmokból von ki.

Szervezetünk a felesleges savat a test valamely részébe halmozza fel, méghozzá olyan helyen, ami már amúgy is legyengült állapotban van. Az adott testrészen a vér nem képes tovább fenntartani a sav-bázis egyensúlyt, ezért a sejtek is elsavasodnak, és még kevesebb oxigénhez jutnak. Ha ez a tendencia folytatódik, az egész testrész túlnyomóan savassá válik, egyes sejtek elpusztulnak, és maguk is savvá válnak.

 

Rák kialakulása

Sok sejt képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Nem pusztulnak el, hanem abnormális, mutáns sejtekké válnak, és így kibírják a terhelést. Ezeket az abnormális sejteket hívjuk rosszindulatú sejteknek. Ezek már nem reagálnak az agyból érkező impulzusokra, és eltérnek attól is, ami a DNS-emlékezetében kódként szerepel, ezért képesek végtelen és rendszertelen burjánzásra. Így keletkeznek a daganatos betegségek.

 

Mérd meg pH szinted otthon

Vizsgáld meg nyáladat lakmuszpapírral. Színéből következtethetsz egészségi állapotodra, mert megmutatja, mennyi sav halmozódott fel szervezetedben, és milyen erősek a lúgtartalékaid. Az abszolút ideális állapotot a kék szín jelöli (a képen látható lakmuszpapír segítségével). Minél több zöld árnyalat jelenik meg a papíron, annál jobban elsavasodott a szervezeted, és annál inkább előfordulhatnak az öregedésre, jellemző degeneratív folyamatok. A sárga szín a súlyos, gyakran halálos betegségben szenvedőkre jellemző.

A nyál pH-ja arról árulkodik, milyen aktívan működnek szervezetben az emésztőenzimek, különös tekintettel a májenzimekre és a gyomorban működő enzimekre.

A vizelettel is elvégezhető ez a kísérletet, bár ennek pH-ja erősen függ az elfogyasztott ételektől-italoktól. A vizelet pH-jának vizsgálatából azt is megtudhatjuk, hogy mennyire képes a szervezetünk hasznosítani az ásványi anyagokat.

Azokat, akiknél mind a vizelet, mind a nyál pH-jának mérésénél savas tartomány regisztrálható, "kétszeresen savasnak" nevezzük. Ha a vér-pH is savassá válik, akkor "savmerevségről" beszélünk, vagyis a szervezet annyira túlsavasodik, hogy már nem képes tökéletesen kiválasztani és pufferelni a savakat.

Tipp: A lakmuszpapírok több gyártótól származhatnak, más és más színnel jelölve a savas és lúgos tartományt. Érdemes tehát színkóddal ellátott termékeket beszerezni és többször elvégezni a kísérletet étkezés előtt és után is 1-2 órával és felkelés után a reggeli órákban. Családtagjaink, barátaink bevonhatóak a kísérletbe. Egyszerűen nedvesítsd be a papírcsíkot (nyál, vizelet), várj egy kicsit és tekintsd meg a színárnyalatot. Előfordulhat, hogy egyszer jó (kék) a pH és egyszer nem (zöld). Ez is azt mutatja, hogy szervezeted pillanatnyi állapota mérhető ezzel a módszerrel.

Ne feledd szervezeted mindig azon dolgozik, hogy a megfelelő pH-t beállítsa és a felesleges savakat semlegesítse. (Csak az nem mindegy, hogy hogy.)

Méresd meg pH szinted szakemberrel
(BETA-teszt)


Ha orvosi támogatásra van szükséged és biztos akarsz lenni dolgodban végeztesd el az ártalmatlan BETA tesztet. A legmegbízhatóbb pH-mérésre a BETA-teszt (bioelektromos terrénanalízis) alkalmas. Ennek során a vér, a vizelet és a nyál pH-ját, ásványianyag-tartalmát és oxidálóképességét is mérik. Ezen adatokból kiderül, hogy
- a szöveti pH melyik tartományban helyezkedik el
- mennyi a pufferolásra képes ásványok mennyisége
- milyen betegségekre, fertőzésekre (gombásodás, vizesfertőzés, bakteriális fertőzés.) hajlamos a szervezet
- van-e daganatképződési hajlam
- fokozott-e a trombóziskészség, stb.

A mérést követő életmódváltás után 2-3 hónappal érdemes kontrolltesztet végeztetni, hogy kiderüljön, mennyit javult a sejtek, szövetek állapota